Nem is olyan régen volt alkalmam Brüsszelben tölteni egy rövid tanulmányi időszakot, melynek során a nemzetközi együttműködések alapjait vizsgáltam, köztük is leginkább az együttműködő partnerek közötti kapcsolatot, illetve a partnerséget megalapozó tényezőket. Ekkor esett le a tantusz, miszerint egy projektpartneri viszony hasonló alapokra épül, mint egy magánéletbeli társas kapcsolat. Ahogy vizsgáltam ezt a témakört, a nemzetközi partnereimnek is feltettem a kérdést, hogy ők mit értenek partnerség alatt és szerintük hogyan lehet sikeres partnerséget kialakítani. Rendkívül érdekes tapasztalat volt, hogy valamennyi megkérdezett a saját szemszögéből, pontosabban a saját munkaköréből megközelítve értelmezte ugyanazt a kérdést, de mindenkinél felmerült egyazon tényező.

castellers-921018_1920

Lássuk, mire van szükség egy sikeres partnerséghez!

  1. Válassz partnert megfontoltan! – A partnerválasztás több szempontból is lényeges, melyek közül az egyik – melyről igen gyakran megfeledkezünk -, hogy rólunk is visszatükröz egyfajta képet a választásunk. Egy projekt megvalósításánál pedig kulcskérdés, hogy kivel dolgozunk együtt, hiszen mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy mit és mikorra kell felmutatnia.
  2. A partnereknek egyenlőknek kell lenniük. – Könnyű belátni, hogy egy olyan partnerség sokkal inkább sikerre van ítélve, ahol egyenlő felek dolgoznak együtt egy közös célért. Bizonyára mindenki volt már olyan helyzetben, ahol voltak a partnerek között egyenlőbbek is. Vajon mennyiben segítette ez a kapcsolat fenntartását?
  3. A sikeres partnerség világos és jól meghatározott célokra épül. – Elsődlegesen fontos, hogy a cél közös legyen, mely a partnerek hosszútávú céljaihoz is illeszkedik. Ezzel elérhető, hogy az adott projektet hosszútávon kisebb erőfeszítéssel tudják fenntartani.
  4. A projektből származó előnyök arányos megosztása. – Hogy miért is fognak össze különböző szereplők? Nyilvánvaló válasz, melyet interjúalanyaim is megerősítettek korábban, hogy valamilyen előnye származik a partnereknek az együttműködésből. Ennél a kérdésnél viszont azt is fontos megvizsgálni, hogy egyes partnerek a hozzájárulásuk arányában részesednek-e az előnyökből.
  5. Egyeztess gyakran! – Az egymással való kommunikáció a siker egyik kulcsa, hiszen alapvető kérdés, hogy értsük a partnerünket főként a közös céljaink megvalósítása, a felmerülő problémák megoldása és a követendő stratégia kapcsán.
  6. Készüljön írásos megegyezés! – Egy nemzetközi projekt igényli, hogy készüljön írásos megállapodás az együttműködés szabályairól, a költségek megosztásáról, az egyes mérföldkövek határidejéről, a menedzsment kérdésekről és a felelősségről.
  7. Tartsd be a határidőket! – Bár nemzetközi projektek esetében készül egy időbeosztást meghatározó táblázat, melyhez valamennyi partnernek tartania kell magát, ez külső vagy belső körülmények miatt nem minden esetben tartható. Ilyenkor a projektpartnerek részéről a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség a legfontosabb tulajdonság.

Ha most egy társas kapcsolatra vonatkoztatva olvassuk el a fenti szabályokat, rájöhetünk, hogy nem sokban különbözik egy partnerségre alapozott projektben való részvételtől. Bár a 6. és 7. pontban leírtakat kissé meg kell erőszakolni ahhoz, hogy egy párkapcsolatra tudjuk értelmezni, a többi esetet lényegében egy az egyben alkalmazhatjuk. A két legfontosabb tételt viszont szándékosan hagytam a végére.

Az egyik, hogy a sikerhez feltétlenül szükséges, hogy a partnerünket / társunkat szeressük. (Projekt esetében elegendő csak egy kicsit szeretni az adott partnert, párkapcsolat esetében azért ez kevésnek bizonyulhat!)

A másik pedig, hogy a sikeres partnerség csakúgy, mint a sikeres párkapcsolat sok befektetést igényel, meg kell dolgozni érte.

Facebooktwittergoogle_plusFacebooktwittergoogle_plus